Az általános hiedelmek szerint míg egy fényképező esetén a megapixelek száma jelenti a lényeget, egy wifi-hálózatnál szinte csak a mögötte lévő internet sebessége számít. De ahogy a fotós, úgy a wifis meglátás is tévedés: ahhoz, hogy egy sokak által használt épületben vagy tömegeseményen jó legyen a vezeték nélküli hálózat, figyelembe kell venni más dolgokat is.
A vezeték nélküli internet már-már kezd alap infrastruktúrává válni, akárcsak az áram vagy a víz, és nem csak a legtöbb otthonban számít alapvető szükségletnek. Nehéz úgy elképzelni egy nagy bevásárlóközpontot, egy nagyobb expót, egy egyetemi épületet, egy szállodát vagy akár csak egy komolyabb konferenciát, hogy az üzemeltetők/szervezők ne biztosítanának valamiféle netkapcsolatot. És amilyen gyakoriak az ilyen, “ipari” wifik, majdnem ugyanolyan gyakori a megállapítás is: lassú, akad, ledob, nem működik.
Miért lassú?
Lassú lehet például a kapcsolat azért, mert a hálózat üzemeltetői nem jól mérték fel a csatorna kihasználtságát. Könnyű belátni, hogy míg otthon egy 50-120 Mbit/s sebességű netelőfizetés már szinte minden igényt kielégítő, akár négy családtag számára is, egészen más a helyzet, ha egyszerre 100 ember használja ugyanazt a sávszélességet: ilyenkor egy-egy felhasználóra a sebességként nagyjából értelmezhetetlen 0,5-1,2 Mbit/s jut.
Barkácsmegoldások
A problémát egy gyorsabb netelőfizetéssel könnyedén orvosolni lehet – ettől azonban még egyáltalán nem biztos, hogy jobb lesz a wifi. Aki harmad-negyedmagával él egy háztartásban, és mindenkinek vagy egy laptopja meg egy telefonja, az is tapasztalhatta már a kapcsolat gyatra minőségét, egy több tucat embert egyszerre kiszolgálni próbáló router esetében pedig fokozottan jelentkezik a kritikus tömeg gondja. Merthogy nagyon sok tömeges helyszínen/rendezvényen otthonra szánt routerekkel szeretnék megoldani a wifit: ezek pedig egyszerűen nem képesek többtucatnyi kapcsolat egyidejű lekezelésére. Ezért aztán hiába tűnik erősnek a wifi-jel, vagy akadozik a hálózat adatforgalma, vagy egyáltalán nem lehet csatlakozni a csatornához.
Egy otthonra szánt eszköz 5-20 ezer forintba kerül és 5-10 eszköz egyidejű csatlakozásánál többet nem nagyon tud kezelni, míg a komolyabb, ipari felhasználásra szánt verzióért ennek többszörösét – sokszorosát – kellene kifizetni. Ráadásul egy készülék természetesen nem elég, így a teljes, több access pointot (elérési pontot) magában foglaló hálózat kiépítésénél nem néhány tízezer forint a többlet. De az is előfordulhat, hogy néhány épület- és rendezvénytulajdonos el sem jut a pénzügyekig: egyszerűen nem tudják, hogy az otthonitól eltérő megoldást kellene alkalmazniuk. Pedig az ipari eszközök nem csak több kapcsolatot kezelnek, és messzebbre viszik a jelet – arra is képesek például, hogy a hálózati elérés zavarát észlelve bizonyos szintig önmaguk végezzék el a javítást. Arról nem is beszélve, hogy mennyire negatív tapasztalat tud lenni egy vendég szemében, ha van Wi-Fi, de használni érdemben nem tudja.
Józsi, ne oda tedd
Ha a netelőfizetés és a hardver is optimális, még mindig el lehet rontani a közös wifiket. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy hol vannak elhelyezve az elérést biztosító access pointok. Kevesen tudják például, hogy nem csak más wifi-hálózatok zavarhatják be saját wifink megbízhatóságát: egy, a hullámok útjába kerülő mikrohullámú sütő, vezeték nélkül működő eszközök, lámpák, sőt a téli időszakban még a karácsonyi fények is lassíthatják a vezeték nélküli internet sebességét.
Érdemes tehát az adott épület konkrét berendezésével együtt tesztelni a hálózat működését, és optimalizálni, ahol szükséges. Kisebb és közepes épületek esetében egy mobilos program is sokat segíthet, nagyobb épületek – például bevásárlóközpontok vagy rendezvényhelyszínek – wifi-hálózatának megtervezéséhez már valamivel komolyabb tervezőszoftverre van szükség, amit a komolyabb "ipari" kivitelű termékeket gyártó cégek mellékelnek is az eszközökhöz az optimális beállítás elérése végett.
Biztonság
Végezetül pedig, hogy a felhasználói élménybe véletlenül se keveredjen keserű utóíz, érdemes hangsúlyt fektetni a biztonságra is. Itt megint érdemes megemlítenünk az ipari routereket: ezekben jellemzően fejlettebb védelmi megoldások is vannak. De már az a – minimális erőfeszítéssel megoldható – lépés is sokat jelent, ha jelszavas titkosítással védjük a hálózatot, ilyenkor ugyanis az adatfolyam is titkosítva halad. Ehhez a WEP és az azt váltó WPA helyett érdemes az annál is modernebb WPA2-es titkosítást választani.