Feltéve, ha eddig még nem voltunk netes előfizetők sem vezetékesen, sem mobilon. Két évig jár a havi minimum 500 megabájtos adatforgalmú alapcsomag.

A Digitális Jólét Program (DJP) keretében szociális alapon meghirdetett legolcsóbb internetcsomagot, az úgynevezett digitális jólét alapcsomagot hivatalosan már január elsejétől bevezették Magyarországon, az erre jogosultak ugyanakkor legkorábban márciustól fizethetnek elő rá.

Többek között ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyen Deutsch Tamás, a DJP-ért felelős miniszterelnöki biztos és Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke beszélt a program aktuális részleteiről.

Deutsch Tamás szerint az intézkedés alapvető célja, hogy a világháló a jövőben mindenki számára legyen hozzáférhető. Négy okot is említett arra, hogy Magyarországon másfél millió ember miért is nem használta még sohasem az internetet. Az egyik az infrastruktúra hiánya, ami a 2018-ra időzített uniós támogatású Szupergyors Internet Programmal (SZIP), valamint a mobil operátorok által 216-2017-re vállalt 4G fejlesztésekkel szüntethető meg.

A másik ok az érdektelenség, a világhálót még soha nem használók egy részét nem hozza lázba az információs szupersztráda, őket a kormány speciális, úgynevezett "érzékenyítő programokkal" kívánja rendszeres nethasználóvá tenni – sorolta a miniszterelnöki biztos. Vannak olyanok is, akik tudáshiányra hivatkozva maradnak távol az internettől, nekik ingyenes kompetenciafejlesztő képzéseket hirdetnek.

A szociális alapcsomag a kimaradók negyedik csoportja számára válik nyitottá. Ők azok, akik anyagi helyzetükhöz képest ítélik drágának Magyarországon az internetezést. Ezt a potenciális előfizetői tábort nagyjából 200-220 ezerre becsülte Deutsch Tamás.

Önbevallással igazolhatjuk, hogy "első bálozók" vagyunk a neten

A programban résztvevő szolgáltatóknál a potenciális előfizetőknek önbevallásos úton kell igazolniuk, hogy (legalább) az előző évben nem volt sem vezetékes, sem mobilinternetes csomagjuk. A szuperolcsó változatra, ami az adott szolgáltatónál normál módon elérhető legolcsóbb netcsomagnál legalább 15 százalékkal alacsonyabb havidíjú, két évig jogosultak, utána át kell térniük a piaci árazású előfizetések valamelyikére.

A szolgáltatók a havidíjon felül semmi egyéb díjat, beleértve a belépési díjat sem számolhatnak fel. A szociális alapcsomag műszaki tartalma vezetékes technológián minimum 4 Mbit/s letöltési sebesség, a garantált sebesség pedig legalább 1 Mbit/s kell, hogy legyen, korlátlan adatforgalom mellett.

Mobilon fordított a sorrend, ott nincs letöltési sebesség minimum, de legalább 4G-szintű hálózatnak kell a szolgáltatást biztosítania. Az árban foglalt mobil adatforgalomnak viszont el kell érnie az 500 megabájtot.

Elhangzott, hogy a digitális jólét alapcsomagot a kormány állami védjegyként kezeli, a szolgáltatók ehhez pályázat útján önkéntesen csatlakozhatnak. Lapunk kérdésére Deutsch Tamás elmondta, hogy a védjegyért nem kérnek használati díjat a szolgáltatóktól.

Ugyanakkor a szolgáltatók a piaci árazástól eltérő szerződések kapcsán nem számíthatnak semmilyen állami kompenzációra. Kövesi Gabriella szerint ennek magyarázata az, hogy a mostani konstrukció alapjaiban eltér a korábban a telefonszolgáltatásban jó ideig működött egyetemes szolgáltatási rendszertől. Itt a szolgáltatók számára az a fontos, hogy legalább ezen a módon sikerüljön eljutni azokhoz a ma még hátrányos helyzetű, de potenciális előfizetőkhöz, akikben a szándék már meg van.

Az áfacsökkentéssel akár 25 százalékkal is alacsonyabb lehet a küszöbár

Az alapcsomag tényleges bevezetése az eredeti tervhez képest némi késedelmet szenved: az új menetrend szerint a védjegyhasználatra vonatkozó pályázatokat várhatóan január végén írják ki. A februártól pályázó szolgáltatókkal várhatóan még abban a hónapban megszületnek a szerződések, így a potenciális előfizetők legkorábban márciustól élhetnek a lehetőséggel.

A HÉT elnöke megjegyezte nagy részben a szolgáltatók miatt csúszik a szuperolcsó net bevezetése, mert a múlt év végén a cégek még a január elsejétől érvényes internetes áfacsökkentés informatikai és adminisztratív feladataival voltak elfoglalva, hiszen januártól a korábbi 27 százalékról, 18 százalékra csökkent a netezés magyarországi áfája.

Ennek kapcsán a miniszterelnöki biztos megjegyezte, hogy az áfacsökkentést is beleszámítva a tavalyihoz képest nagyjából 25 százalékkal alacsonyabb áron léphetnek az először netezők a világhálóra, akiknek a száma Deutsch Tamás szerint az év végéig meghaladhatja a 10 ezret. Ami a pályázó szolgáltatókat illeti, a HÉT elnöke legalább egy vezetékes és három mobiloperátor jelentkezésével számol. Amúgy Magyarországon jelenleg közel négyszázra tehető az internetszolgáltatók száma.