A hivatalos információk szerint az Európai Bizottság valóban az eddigi legnagyobb bírságot szabta ki az Android rendszer gyártójára.

A Reuters és a Bloomberg egybehangzó értesülései szerint 4,3 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-re az Android mobil operációs rendszerrel kapcsolatos versenykorlátozó gyakorlata miatt, amiről már értesítették is a vállalat vezérigazgatóját. Az amerikai dollárban számítva 5 milliárdos bírság messze elmarad a technikailag kiszabható 11 milliárdtól (a cég globális bevételeinek tíz százalékától), de így is bőven meghaladja az eddigi 2,4 milliárd eurós rekordot, amit tavaly ugyancsak a Google kapott az uniós versenyszabályok megsértéséért.

Az Európai Bizottság megítélése szerint a Google a mobil operációs rendszeren keresztül az asztali gépeken már megszerzett dominanciáját próbálja a mobil platformra is kiterjeszteni, az androidos eszközgyártókat és mobil operátorokat saját alkalmazásainak telepítésére kényszerítve a Play licencekhez kapcsolódóan. A Google álláspontja alapján a keresőt, az alkalmazásáruházat és más applikációkat összefogó csomag teszi lehetővé, hogy az Androidot ingyen bocsássa a gyártók és a felhasználók rendelkezésére, akiknek egyébként továbbra is van választási lehetősége.

Nem ez fogja megfektetni a Google-t, de a büntetés nagyságrendjével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy előző pénzügyi évében a Google anyacége, az Alphabet 16 naponta termelt ennyit, a 110 milliárdos bevétel mellett pedig 12,6 milliárd dolláros nettó nyereséget mutatott fel. Az eMarketer adatai szerint a több mint 100 milliárd dolláros készpénzállománnyal rendelekző társasághoz a globális mobil hirdetési piac forgalmának nagyjából harmada folyik be. Az Egyesült Államokon kívülről 40 milliárd dolláros bevétele származott 2017-ben – az uniós döntés nyomán az androidos ökoszisztéma megbontása is erre a piacra lehet hatással. 

Az ügyben megszólaló elemzők előzetesen arra hívták fel a figyelmet, hogy a Google mobil operációs rendszere mára eluralta az európai piacot, a felhasználók pedig nem hogy beletörődtek a vállalat alapértelmezett szolgáltatásaiba, de a legnagyobb európai piacokon a legtöbbször letöltött tíz alkalmazásból hat a Google-é. Ennek alapján az Unió kísérlete elkésett a versenytársak helyzetbe hozatalára, különösen, hogy az eszközgyártók sem feltétlenül használják majd ki teljes mértékben a döntés nyomán kapott nagyobb szabadságot.

Az Unió 2016-os adataiból az derül ki, hogy a Google 90 százalék fölötti részesedéssel rendelkezett a licencelt mobil oprendszerek, az alkalmazás-letöltések és az általános online keresések tekintetében, miközben az androidos készülékek egyesek szerint az uniós okostelefonok kéthatmadát, más becslésekben négyötödét adják. A Pivotal Research kutatásábó emellett az is kiderül, hogy tavaly a társaság 25 milliárd dollár körüli bevételt szedett az európai digitális hirdetési piacon.

Június elején Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa rövid budapesti fellépése során is megfogalmazta, hogy az uniós szabályozás célja egyrészt az Európa méretének megfelelő érdekérvényesítési képesség, illetve a döntési szabadság megőrzése, jellemzően a "tech titánok" megzabolázásán keresztül.

A bejelentést követően kiderült, hogy a Google természetesen fellebbez a döntés ellen. Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy a döntésnek nincs semmiféle politikai kontextusa, mint ahogy Donald Trump kommentárja sem igaz, amely szerint ő személyesen utálná az Egyesült Államokat – egyszerűen a versenyszabályok betartatásáról van szó. A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai egy blogbejegyzésben az androidos ökoszisztéma finom egyensúlyának felborításáról beszélt, ami szerinte a tulajdonosi rendszereket támogató, aggasztó üzenet a nyílt platformokkal szemben.