A digitális fényképezőgépek és videókamerák elterjedése után van, aki mostanában szembesül azzal a problémával, hogy a tíz évvel ezelőtt CD-re, vagy DVD-re készített biztonsági adatmentése nem játszható le egyetlen optikai meghajtón sem. Ha nincs másik másolatunk, akkor sajnos örökre elvesztettük a horvát tengerparti nyaralásról, vagy a svájci síelésről készített pótolhatatlan fényképeinket, vagy azt a videót, ami gyermekünk első lépéseit örökítette meg.

De nem ez az egyetlen szituáció, ami aggodalomra ad okot! Napjainkban futótűzként terjednek az agresszívabbnál agresszívabb ZSAROLÓ VÍRUSOK, melyekről korábban már írtunk itt, és képesek a számítógépen tárolt féltett dokumentumjainkat, családi képeinket, videóinkat is véglegesen titkosítani.

A fentiek miatt egyre többször kerül említésre az ADATMENTÉS, mint lehetséges megoldás. De a legjobb megoldás egyben a megelőzés is! Mert az ilyen veszélyes szituációkra érdemes felkészülni és a prevencióra sokkal jobban odafigyelni, mint a vírusírtásra!

A MENTÉS az a folyamat, amire költenünk kell. Időt, energiát kell rá áldozni. És az esetek többségében nincs rá szükség, amíg valami el nem romlik, le nem törlődik, esetleg egy zsaroló vírus le nem titkosít, de lehetséges, hogy ezek soha nem következnek be. Talán ezért van az, hogy sokan nem is fordítanak erre kellő figyelmet. Csak akkor amikor már megtörtént a baj, akkor rohannának a számítógépes szervizbe, vagy egy erre szakosodott céghez. Majd megdöbbenek, hogy milyen árakat hallanak (pl. egy sérült merevlemezről az adatok visszanyerése egy kisméretű merevlemez esetében is hatalmas költség lehet, szeretnénk ekkor kifizetni százezreket?). Sőt! A zsaroló vírusok ellen a komoly szervizek és adatvisszaállító cégek is tehetetlenek! Az esetek szinte 100%-ában a kifizetett "váltságdíj" után sem jutunk a megfelelő visszfejtő kód birtokába, így a képeink mellett a pénzünknek is búcsút inthetünk...

Szeretnénk pár megoldást felvázolni, és bemutatni az ADATMENTÉS lehetőségiere. Adunk pár nem is olyan drága, de annál jobb tippet, hogy megelőzzük az adatvesztést. Mindenki döntse el, hogy neki melyik a legjobb megoldás az adatainak a biztonsági mentésére, és közben mindenki gondoljon bele, hogy mi történne akkor, ha leégne a számítógépe, tönkre menne a merevlemeze, ellopnák a külső merevlemezét, tikosítaná a képeit egy zsaroló vírus, stb. és minden adata elveszne. Mennyire fájna ez? Ha az adatainkról készítettünk biztonsági mentést, akkor nagy bajunk nem eshet.

Belső adatmentési megoldások (a mentett adatok a gépben, vagy a gép közelében maradnak):

1. Az összes fontos adatot mentsük el másolatként egy "mentés" könyvtárba. Ez törlés, állománysérülés ellen véd. Esetleg, ha olyan módosítást végeztünk amit vissza szeretnénk vonni, akkor innen könnyen megtehetjük.

2. Tegyünk a gépünkbe plusz egy darab merevlemezt, és helyezzük a "mentés" könyvtárat arra. Ha az első merevlemezünk tönkremegy, akkor az utolsó mentett állapot megvan a másik merevlemezen (meghibásodási arányban 50-50% arány, hogy meghibásodáskor csak az egyik merevlemez megy tönkre, azzal szemben, hogy minden tönkremegy)

3. Állítsunk be "tükör/RAID" funkciót. Ehhez be kell tennünk egy másik merevlemezt a számítógépbe. Valamint beállítanunk úgy, ha az egyik merevlemezre írunk valamit, akkor az a másodikon is megjelenjen (mint egy tükörképe). Ezzel a rendelkezésre állást tudjuk segíteni. Ha csak az egyik merevlemez megy tönkre, akkor a másikról el tudjuk indítani a rendszert, és már tudjuk is használni (ehhez célszerű felkeresni egy számítógépes szervizt, és szakember segítségét kérni). Ez ugyan nem olcsó megoldás, de amennyiben alaplapunk támogatja ezt a funkciót -manapság ez a funkció már nem csak drága gépek tulajdonsága- akkor megusszuk a plusz merevlemez költségével. Ha nem, akkor sajnos ehhez a funkcióhoz vagy egy RAID vezérlő kártya szükséges, vagy egy olyan új alaplap, mely támogatja a RAID beállítását. 

4. Használjunk a gépünkön egy USB-s, külső merevlemezt (pendrive-ot még véletlenül sem, mert azok élettartama és megbízhatósága nagyon bizonytalan, főleg mióta a nagyobb márkákat még hamisítják is és a silány, hamis minőséget adják el webáruházak tucatjai valódinak). Ezen helyezzük el a "mentés" könyvtárat, és ide másoljuk a fontos adatainkat. Ez a megoldás, már majdnem "külső" megoldás, de soha ne hagyjuk állandóan a számítógépre dugva a külső HDD-t, mert egy esetleges vírus fertőzés esetén a zsaroló vírus ezt is egyszerűen titkosíthatja.

5. Ha windowst használunk, akkor lehetőleg a Windows 7, vagy a modernebb 8 / 8.1 / 10 verziót használjuk. A régebbi  operációs rendszerek (Windows 95 / 98 / 2000 / XP / Vista) jellemzően FAT vagy FAT32 filerendszert használtak a merevlemezeken, és azok a filerendszerek egy esetleges áramkimaradáskor sokkal sérülékenyebbek, mint az NTFS.

Külső adatmentési megoldások (a mentett adatokat fizikailag jól eltudjuk különíteni a számítógéptől):

1. Írjuk ki az adatokat CD/DVD lemezre. Ma már olyan olcsók ezek a berendezések, és az adathordozóik is, hogy ez a legolcsóbb, de korántsem a legbiztonságosabb megoldás! Az is lehet, hogy több mentést is tudunk végezni egy adathordozóra. Fontos! Ha ezeket az adatokat több évre meg akarjuk őrizni, akkor két-három évente érdemes a CD/DVD-ket lemásolni, mivel ezek élettartama kétséges. Általában tíz évet mondanak a szakemberek egy-egy optikai adathordozó élettartamára, azaz még ennek lejárta előtt érdemes a féltve őrzött archívumunkat leellenőrizni és ha szükségesnek látjuk, akkor átmásolni. Pár évvel ezelőtt otthoni adatmentéshez jó megoldásnak tűnt a CD, vagy a DVD használata, ám ahogy csökkentek a merevlemez árak, a kapacitásuk pedig nőtt, úgy vették át az optikai lemezek a szerepét. A DVD élettartama sok mindentől függ. Van az anyagának is egy természetes öregedése és az esetleges helytelen tárolás is okozhat adatvesztést. A karcos, deformálódott lemezek szintén olvashatatlanná válnak egy idő után és a kályha feletti polc sem biztos, hogy a legjobb hely nekik. És akkor még nem említettük a pendrive-oknál már említett, de a DVD-k esetében is előforduló silány minőségő, hamisított lemezek gyakori felbukkanását.

2. Más adathordozó használata (zipdrvie, különféle optikai meghajtók, de sajnos mivel nincsenek elterjedve, ezért áruk viszonylag magas).

3. Ha két számítógépünk (vagy több van) hálózatba kötve, akkor állítsuk be, hogy minden gép mentsen egy másik számítógépre.

4. Ha van "ingyenes" email fiókunk, amely nagy tárhellyel rendelkezik (pl. gmail), akkor állítsunk be "erős jelszót", majd minden elkészült dokumentumunkat küldjük el magunknak. Vannak olyan programok, amelyek ezt képesek automatán megtenni. Itt nagyon jó a fizikai elkülönülés.

5. Ha van internetes tárhelyünk FTP eléréssel, akkor mentsünk az FTP-re. A legtöbb adatmentő program képes FTP-n menteni. Ha féltjük az adatokat, akkor előtte titkosítsuk őket. Vannak olyan szoftverek, amelyek megvásárlásával tárhelyet kapunk adatmentés céljából (pl. Office365, ahova a szoftver képes biztonságimentést végezni). Itt érdemes megemlíteni a napainkban igen elterjedt Cloud (felhő) tárhelyeket is, pl. OneDrive, DropBox, GoogleDrive, stb. Ezek alapbeállítással, ingyenesen is több GB méretű tárhelyet biztosítanak a neten, adataink számára. Ha kinőnénk az alapbeállítást, akkor különböző csomgak közül választhatunk tárhely méret függvényében, egészen baráti árakon. Ezek előnye, hogy akár Androidos, akár iOS-es iPhone telefonra elérhető applikációval is rendelkeznek, így az azokkal készített képek is könnyedén mentésre kerülhetnek.

6. Vannak olyan külső merevlemezek, amelyeket hálózatra lehet kötni (ezzel valamelyest elkülönül a számítógéptől fizikailag). Ezek a NAS-ok, hálózati adattárolók. Itt hasonló elven tudjuk kezelni a meghajtót, mint egy külső számítógépet, de nagyon sok speciális, kényelmi funkcióval bírnak. Számítógépünkön ugyanúgy tudjuk meghajtóként kezelni, mint egy másik számítógép felcsatolt meghajtóját, de ezek a NAS-ok sokkal üzembiztosabbak, internetre vannak csatlakoztatva és a világ bármely pontjáról elérhetőek, természetesen a megfelelő biztonsági beállításokat követően. A NAS-ok esetében is van mód rá, hogy nem csak egy meghatjó van bennük, hanem akár négy is, sőt itt elérhető a RAID funkció, fokozva az adatbiztonságot, ha az egyik merevlemez elromlana. Ez a lehetőség figyelembe véve, hogy ez a legmegbízhatóbb, egyben a legdrágább is. Egy-egy jobb, nagyobb tudású NAS akár 60 - 80 ezer forint is lehet, merevlemezek nélkül.

Végül...

A fényképezőgépről, mobiltelefonokról, tabletről rendszeresen a számítógépemre, vagy felhő tárhelyre mentem a memóriakártyákon lévő képeket, fontosabb dokumentumokat. Ezt mindenképp megteszem, hiszen a monitoron élvezetesebb is nézegetni mint a parányi kijelzőkön, másrészt a mobil, tablet sokkal sérülékenyebb, könnyebb elhagyni, vagy könnyebben lopják el és ha nincs mentésünk, elvész a rajta tárolt fotó, dokumentum, címtár, stb.

Érdemes egy külső és egy belső megoldást együttesen alkalmazni (ha csak az egyiket, akkor mindenképp egy külső megoldás ajánlott). Külső mentés esetén figyeljünk oda, hogy ideális esetben a mentést ne az éles adatokkal egy helyiségben, épületben tároljuk. Ha lehet több mentésünk legyen. Jelöljünk ki "mérföldköveket", és ekkor készítsünk olyan mentést, amelyet kompletten elteszünk és többet nem nyúlunk hozzá, csak szükség esetén (havonta, félévente, évente, leltár után, év végén, egy nagyobb munka befejezésekor stb.) Látható, hogy több ingyenes megoldás található. Tőlünk már csak idő és elhatározás szükséges. Döntsük el magunk, hogy ezek mennyire fontosak számunkra, és a befektettet pénz, idő, energia mennyire fájdalmas…
A mentés magában még nem sokat ér (több, mint a semmi)! De a mentést ellenőrizni is kell! Meg kell néznünk, hogy az összes adatunk el van-e mentve, valamint, hogy a mentésből képesek vagyunk-e azt használatba venni!!!
Ha nem megy önállóan, akkor mindenkép kérjük szakember segítségét!