Nem szoktuk számolgatni, hogy egy-egy szoftver mennyi idős. Évről évre jönnek a szoftverek új és újabb verziói és nem is foglakozunk azzal, hogy mennyi idős például a Windows XP? Pedig lassan nagykorú lesz. Egész pontosan 2011. október 25-én jelent meg hivatalosan, vagy is betöltötte életének 15. évét. 

A Windows XP számos szempontból történelmi jelentőségűnek számított - részben az általa hozott változások, részben nem szándékolt, sors szerű fejlemények okán is. De egy biztos, a Microsoft máig egyik legmeghatározóbb Windows verziója az XP.

Egy Windows mind felett

Redmond a szoftver fejlesztését még a '90-es évek végén kezdte el "Neptun" kódnév alatt. Célja egy olyan rendszer kidolgozása volt, ami egyesíti magában a korábban csak vállalati szegmensben használt, de robosztus és modern felépítésű Windows NT vonalat a Windows 95 / 98 fogyasztóbarát, de belső felépítését tekintve elavuló koncepciójával. Ezt a két Windows családot a Microsoft korábban külön-külön fejlesztette, de az ezredfordulón elérkezettnek látta összevezetésüket egy közös rendszerben.

Az eredmény a Windows XP lett - egy olyan Windows kiadás, ami bár már a modern NT architektúrára épült, így használata biztonságos, a szoftverek futása pedig stabil és gördülékeny volt rajta, de ugyanakkor könnyen használható volt, és bírta asztali elődjei multimédiás képességeit is. Ezen kívül az XP rendkívül nagy gondot fordított a játékok hibátlan futtatására is, ami a DirectX 8 majd 9 révén jobban sikerült neki, mint bármelyik korábbi Windows-nak.

Kötelező termékaktiváció

A Windows XP ugyanakkor egy másik vonatkozásban is fontos mérföldkőnek számított. A Microsoft ugyanis benne vezette be először a kötelező termékaktivációt: azaz azt, hogy a rendszer telepítésekor - és azt követően is rendszeresen - ellenőrzi a felrakásához használt termékkulcsot, és megtagadja a működést ha jogtalan használatra utaló jeleket tapasztal (azaz, hogy az adott kulccsal több gépre is felrakták).

Bár az újítás ellen a felhasználók először lázadoztak, és a kalózkodást sem sikerült vele a Microsoftnak kiírtania, végül elfogadottá és integráns részéve vált, nem a Windows-oknak, de hamarosan minden komolyabb szoftvernek is.

Új lehetőségek

A Windows XP ugyanakkor számos, a felhasználók által kedveltebb fejlesztést is hozott. Ezek között volt például az ún. témák támogatása, aminél a korábbiaknál jobban át lehetett szabni a rendszer megjelenését, vagy a Wi-Fi integráció, aminek köszönhetően már a vezeték nélküli hálózatokhoz is egyszerűen lehetett csatlakozni alóla. Szintén új volt a távol segítségkérés, illetve a távoli asztal használatának lehetősége, ami ugyan csak a Professional kiadásban volt jelen, viszont először tette lehetővé a felhasználók számára az asztali Windows-ok történetében, hogy azok távolról bejelentkezve a gépükre úgy dolgozhassanak azon, mintha ott ülnének előtte.

A hibernáció révén a felhasználóknak végre nem kellett bezárniuk programjaikat és elmenteniük adataikat gépük kvázi-leállításához, hanem felfüggeszthették annak működését, majd visszatérve ott folytathatták rajta a munkát, ahol abbahagyták. A rendszer a ClearType technológiának köszönhetően szebben rajzolta ki a szövegeket elődeinél, és végre helyből képes volt a .zip fájlok megnyitására és létrehozására is.

Bár az XP egyik újdonsága volt az is, hogy az első teljesen 32-bites asztali kiadását képezte a Windows-nak, ez a bejelentésekor még ünnepelt újdonsága hamarosan korlátjává vált a rendszernek. Ezért a Microsoft elkészítette a szoftver egy új, 64-bites kiadását is, ami a korábbi 4GB helyett már elvileg 128GB memóriát is tudott kezelni. Ezt a verziót az elkészülte utáni években még kevesen használták, de végül a napjainkban használt Windows-ok ősévé vált - hiszen ezek manapság már szinte kivétel nélkül 64-bitesek.

A hosszúra nyúlt búcsú

Bár a Windows XP-t a Microsoft az eredeti tervek szerint már a 2000-es évek második felében nyugdíjba küldte volna, erre végül nem került sor. Redmond ugyanis nagyon elbaltázta az XP-t követő, eredetileg Longhorn kódnéven emlegetett Windows fejlesztését - annyira, hogy végül azt nem is tudta kiadni, hanem szinte teljesen újra kellett kezdenie annak kidolgozását.

Az eredmény a Vista lett, ami azonban maga sem örvendett túl nagy népszerűségnek a felhasználók körében, akik közül csak kevesen voltak hajlandók átváltani rá. Emiatt a Microsoftnak a tervezettnél sokkal tovább kellett kitolnia a Windows XP támogatását, és újabb és újabb frissítésekkel folyamatosan életben tartania azt.

Végül Redmondnak csak a Windows 7-tel sikerült olyan alternatívát nyújtania a felhasználóknak az XP-vel szemben, amire azok szívesen és nagy tömegben váltottak át. Így a cég végül 2014-ben nyugdíjazhatta a több, mint egy évtizeddel korábban kiadott rendszer - amit azonban még ekkor is az internetre kötött gépek közel egy harmadán volt megtalálható.

Szerencsére az azóta eltelt években a váltás folyamatosan zajlott és már az XP részesedése 10 százalék alá süllyedt. Ugyanakkor az, hogy kiadása után másfél évtizeddel még mindig minden tizedik gépen ő fut, még annak ellenére is, hogy immár egyre veszélyesebb a használata, jól mutatja, hogy milyen jelentőséggel bír és bír jelenleg is az informatika és a Windows-ok történelmében.